2010. január 1-ével a Személyi Jövedelemadó Törvény (1995. évi CXVII. tv.) módosításával életbe lépett az ún. Tevékenységre Jellemző Kereset, rövidítve TJK.

A TJK kihirdetése után szinte azonnal az Alkotmánybíróság elé került és  az összes adózással foglalkozó szakember biztos volt abban, hogy az AB alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani a fenti törvényt a pontatlanságai miatt. Sajnálatos módon az Alkotmánybíróság nem osztotta véleményünket, így ez a szabályozás hatályos.

Könyvelő irodánk a TJK jogszabályra már többször is felhívta a figyelmét, tájékoztatta ügyfeleit, hogy mi várható, de az AB döntése után elkerülhetetlenül szükségessé válik a részletes tájékoztatás is.

A TJK lényege, hogy az adóév során a társas vállalkozás (kivéve, ha EVA hatálya alá tartozik) személyesen közreműködő tagjának díjazása, illetve az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje nem éri el az ő főtevékenységére jellemző keresetének összegét, akkor azt a felvett osztalékból, ha ilyen nincs, akkor a pozitív adózott eredményből, egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalék alapjából, annak terhére a díjazását ki kell egészíteni a tevékenységre jellemző keresetre, a piaci viszonyoknak megfelelő éves díjazásra.

Tehát vonatkozik a Kft. személyes közreműködő tagjaira, Bt. beltagjára és az egyéni vállalkozókra.

Fontos megjegyezni, hogy kulcsszó a nyereség, a pozitív eredmény, mivel csak nyereségből lehet(ne) osztalékot kifizetni, illetve nyereséges vállalkozásnak lehet az adóévben az adózás utáni eredménye pozitív (természetes néhány kivételtől eltekintve)

Megjegyeznénk, hogy a TJK bevezetésével egyértelműen azt szeretnék a törvényalkotók elérni, hogy osztalékkal való jövedelemhez jutás jelentős mértékben csökkenjen, mivel míg az osztalék a legrosszabb esetben 39 %-kal adózik (25 % forrásadó + 14 % EHO), addig a TJK a megszokott szja és TB terheket jelenti az adózónak (több mint 50 %)-

A TJK megértéséhez tisztáznunk szükséges, hogy mi a társas vállalkozás és ki a társas vállalkozó.(Az egyéni vállalkozó fogalma egyértelmű.)

A társas vállalkozás maga a Bt, Kft., a társas vállalkozó pedig az a tulajdonos, aki adott Bt. beltagja, adott Kft. olyan tulajdonosa, aki személyesen közreműködik, ügyvezetői feladatokat ellát. Tehát mind a Bt. beltagja, mind pedig a Kft. ügyvezető igazgatója személyes közreműködő személy a vállalkozás életében, aktívan részt vevő tulajdonos és mindezért a személyes közreműködést még díjazást (jövedelmet, nagyon egyszerűen – de nem helyesen – fogalmazva bért) kap.

A mai törvényi szabályozások sajnos nem minden esetben teszik lehetővé azt, hogy konyhanyelven fogalmazva valaki önmagát foglalkoztassa. Tehát pl. egy Bt. beltagja, az, aki személyes közreműködik a társaság életében, ő az, aki aláír, esetlegesen a Bt. társasági szerződésében még az is rögzítve van, hogy ez a Bt. beltag gyakorolja munkáltatói jogokat, akkor egyszerűen nem teheti meg azt a Bt. beltag, hogy önmagával munkaszerződést kössön, önmaga fölött gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Így bezárul a kör és nem tehet más, mint keresetét tagi jogviszonyból származó jövedelemnek minősíti. Eddig ezzel nem is volt különösebb baj, kivéve, hogy a jövedelem fajtája miatt nem lehetett érvényesíteni az adójóváírást, viszont jól jött pl. egy kereskedő  vállalkozásnál, ahol akár egész hónapban 24 órában dolgozhatott a Bt. beltag, mert hát rá nem vonatkoznak a munka törvénykönyvében foglaltak, a munkaidő fogalmát el lehetett az ő esetükben felejteni.

A TJK-val a problémát alapvetően az okozza, hogy a törvény nem szabályozza pontosan ezt a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás megállapításának módját. Önadózás keretében az adózókra- könyvelőkre- bízzák, hogy különböző megállapítási módszerek közül választva önmaguk határozzák meg mennyi lenne a piaci viszonyuknak megfelelő díjazás és ez alapján fizessen magának a személyes közreműködés után díjat, a díj után pedig szját és TB járulékot.

Alapvetően 3 féle meghatározási módot határoz meg a törvény a TJK kiszámítására:

– Munkaviszonyból származójövedelmek alapulvétele

Ennél a módszernél az adott tevékenység, földrajzi térség, a vállalkozás körülményei, a tevékenységet végző személy képzettsége, gyakorlata és befektetett munkaideje döntik el, hogy a személyes közreműködésért mennyit kellene fizetni. Egy vállalkozás rendszerint nem tudja megállapítani, hogy mekkora lehet agy adott tevékenység jellemző bére (üzleti titok). Erre mondja a törvényalkotó, hogy támaszkodjunk a nyilvános statisztikákra. A KSH által készített a TJK ezen számítási módjához ajánlott táblázat megtalálható az interneten: www.afsz.hu – Bérek, keresetek 2009. jobb oldalt közép tájon.

– A maradékelv módszere

Ennél a módszernél a bevételből le kell vonni az összes költséget, kivéve a személyes közreműködés címén kifizetett összegeket, majd a szokásos vállalkozói hasznot. Természetesen ennek meghatározására ismét csak általános leírást ad a törvény. A megmaradó összegkereten belül a társaság a közreműködök személyes adottságait és munkavégzésének körülményeit is figyelembe véve határozhatja meg a személyes közreműködői díjakat.

– A vélelmezett haszon módszere

A bevételből le kell vonni a maradékelvnél felsorolt tételeket, a szokásos vállalkozói haszon kivételével. A maradék 80 %-a az a keretösszeg, amelyen belül a társaság a közreműködök adottságait és munkavégzésének körülményeit is figyelembe véve határozhatja meg a személyes közreműködői díjakat.

MEGOLDÁS A TJK megfizetésének elkerülésére:

Az Adóhivatal abban az esetben fogadja el a TJK alóli mentességet, ha az ügyvezető, személyes közreműködő tag díjazása munkaviszony keretében, munkabérért történik, ezt a tényt pedig a társasági szerződésben rögzíteni szükséges. Ezért javasoljuk, hogy keressék fel ügyvédjüket és kérjék a társasági szerződésük módosítását, annak Cégbíróságon való közzétételét.

Például egy betéti társaság beltagja személyesen közreműködik díjazás ellenében, a kültag pedig csak „csendestárs”, akkor egy egyszerű tagcserével megúszható a TJK szerinti számolgatás , adó és járulékfizetés, mert így a Bt.-ben ténylegesen dolgozó személy, már mint kültag már állhat munkaviszonyban a Bt-vel. Hisz a régi kültag-új beltag lesz az, aki gyakorolja a munkáltatói jogokat, de személyesen nem működik közre, viszont a régi beltag-új kültag, akinek tényleges tevékenységéből származik a Bt-nek bevétele, aki ezért kapja a díjazást, már munkabért kaphat és nem kell TJK-zni.

A Kft.-nél – főleg azoknál ahol a Cégbírósági MINTA fajtájú Társasági szerződés készült – úgyszintén szükséges az ügyvédi közreműködés, aki elkészíti a taggyűlési jegyzőkönyvet és kiegészíti a Társasági Szerződést a szükséges pontokkal, azt a Cégbíróságnál közzéteszi.

Ennek díjazása az ügyvédi munkadíj és közzétételi illeték (18.000 Ft).

Bármilyen kérdése felmerülne szívesen álluk rendelkezésükre a már ismert elérhetőségeken.