Sok kérdést kapunk a bérelt vagy lízingelt autó áfa levonási jogával kapcsolatban. Most megpróbálom összefoglalni a lényeget és hogy mire kell figyelni.

Az Áfa törvény módosítása 2012. január 01-től lehetővé tette a személygépkocsi bérleti díjához kapcsolódó áfa levonását.

Lízing típusai:

A lízingügylet valójában az adásvétel és a bérlet/haszonbérlet elemeit sajátosan ötvöző, a Ptk szabályozási körén kívül eső, atipikus szerződés. A gyakorlat két típusát ismeri: a pénzügyi lízinget (annak zárt – vagy nyílt végű formáját) és az operatív lízinget.

Mivel a lízing fogalmát az Áfa törvény sem szabályozza, a lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése pedig attól függ, hogy azok valójában milyen tartalommal valósulnak meg.

Pénzügyi lízing az az ügylet, melyben

• a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja és
• a használattal kapcsolatos költségek és kockázatok a lízingbe vevőt terhelik és
• a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére is és
• a szerződés időtartamának végén – a maradványérték megfizetésével vagy anélkül – a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt harmadik személy megszerzi (vagy megszerezheti), vagy a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg és a lízingbe vevő e jogairól a szerződés megszűnését megelőzően lemondhat.

Törvényi szabályozás hiányában az operatív lízinget a legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, hogy ide tartozik minden olyan lízingügylet, mely nem minősül pénzügyi lízingnek.

ÁFA:

A zárt végű pénzügyi lízing – amikor is már a szerződéskötéskor bizonyos a lízingbe vevő tulajdonszerzése, s a tulajdonjog az ellenérték maradéktalan megtérítésével át száll a lízingbevevőre  – az Áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül.

Mivel azonban az Áfa törvény 124.§ (1) d). pontja – néhány kivételtől eltekintve – tiltja a személygépkocsi vásárlásakor áthárított áfa levonását, ebben a konstrukcióban a lízingbe adó által áthárított áfa a lízingbe vevő terhe marad.

A nyílt végű pénzügyi lízinget –  amikor is a futamidő végén a lízingelt személygépkocsi tulajdonjogának átszállása nem automatikus, hanem a lízingbevevő döntésétől függ – az Áfa tv. szolgáltatásnyújtásnak és bérbeadásnak tekinti.

A lízingbe adó ilyenkor a részfizetésről kiállított számlában elkülönítetten szerepelteti a lízingdíj –áfát is tartalmazó –  tőke részét, és az Áfa törvény hatálya alá nem tartozó, s így áfát nem tartalmazó kamatrészt. A lízingbevevő a lízingdíj áfáját ebben a lízing konstrukcióban levonásba helyezheti olyan mértékben, amilyen arányban a személygépkocsit a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez használja. (A bizonyítás alapja az útnyilvántartás vezetése, a hó eleji és hó végi kilométeróra állás feljegyzése mellett.)

Az operatív lízinget (más néven tartós bérletet) az Áfa törvény a nyílt végű lízinghez hasonlóan bérbeadásnak minősíti.  Ennél a konstrukciónál azonban a lízingdíj nincs megbontva, a lízingbe adó a lízingdíj teljes összegét áfával növelt összegben számlázza. A lízingbe vevőnél az áfa levonható – olyan mértékben, amilyen arányban a személygépkocsit a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez használja. Ennek igazolását a törvényi rendelkezések nem részletezik, Nav állásfoglalásokból és ellenőrzések tapasztalatiból tudjuk, hogy ennek igazolására az Adóhivatal az útnyilvántartást fogadja el. Több ügyfél ezt nem akarja vezetni, hiszen megfizeti a cégautó adót, mely kiváltja a magánhasználatot, de e kettőt nem szabad összekeverni.

Cégautó adó:

A Cégautó adóról szóló törvény pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőt tekinti adóalanynak, az adóbevallási és befizetési kötelezettség nála keletkezik. Cégautó adó szempontjából indifferens, hogy a lízing nyílt- vagy zártvégű

Operatív lízing esetén a tulajdonos, azaz a lízingbeadó marad az adóalany, azaz ő vallja be, fizeti meg az adót a költségvetés felé. (A lízingbevevőre a bérleti díjba beépítve terheli át.)

A cégautó adó megfizetése a magánhasználat után fizetendő adók és járulékok megfizetésének elkerülése miatt lett bevezetve.

Társasági adó:

A Számviteli törvényelőírása szerint a pénzügyi lízing során beszerzett eszközöket, ha 1 éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, akkor tárgyi eszközök között kell kimutatni és terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni.

Operatív lízing esetén a lízingelt eszközt nem kell tárgyi eszközként nyilvántartani. Az egyes részletek bérleti díjként kerülnek elszámolásra, az eredmény terhére.

Kockázat:

Adójogi kockázat a nyílt végű pénzügyi lízingeknél merül fel. Szerződéskötéskor ugyanis a lízingbevevő  – a lízingbeadó által meghatározott keretek közt – szabadon választhatja meg a futamidő hosszát, a kezdőrészlet és a maradványérték nagyságát.

Ha például a szerződés nagyon rövid futamidőt, magas kezdőrészletet, és minimális maradványértéket tartalmaz, a futamidő végén pedig a lízingbevevő meg is szerzi a személygépkocsi tulajdonjogát, egy utólagos adóellenőrzés során az adóhivatal várhatóan vizsgálni fogja a felek szerződéskötés kori szándékát. Ilyenkor fennáll a lehetősége annak, hogy a NAV az Adózás rendjéről szóló törvény 1.§ (7) bekezdésére hivatkozással (“a szerződéseket, ügyleteket a valódi tartalmuk alapján kell minősíteni”) valamint a 2.§ (1) bekezdése alapján (“nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan ügylet, melynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése”) az ügyletet zárt végű lízingszerződésként, azaz termékértékesítésként fogja kezelni. Ennek pedig egyenes következménye, hogy az áfa levonást szabálytalannak minősíti, a levont áfát adóhiányként állapítja meg, s adóbírsággal és késedelmi pótlékkal növelt összegben fizetteti vissza a költségvetésbe.

Kellő körültekintéssel, hivatalos útnyilvántartás vezetésével az adóalany elkerülheti egy esetleges NAV ellenőrzés során, hogy az Adóhivatal valamilyen negatív megállapítást tegyen.

Érdemes figyelni a különböző lízing típusok mellett felmerülő költségek (lízingdíj, értékcsökkenés, adók, üzemeltetési költségek stb.) eredményre gyakorolt hatásával is.

A nyílt végű lízing és az operatív lízing  drasztikusan csökkentheti az eredményt, ezáltal nem kívánt veszteséget okozhat, befolyásolva ezáltal többek között a pályázati lehetőségeket, a hitelfelvételt, és a közbeszerzésen való indulás esélyét.