Nagy érdeklődéssel várta sok munkáltató és munkavállaló az adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatás gyakorlati alkalmazását segítő jogszabály megjelenését. 2014. 04. 04-től hatályos az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amely tartalmazza a szükséges részletszabályokat és ezzel megindulhat a lakás célú hiteltörlesztési támogatások nyújtása.

A lakás célú munkáltatói támogatás szabályai 2014. január 1-jétől

Nagy érdeklődést kiváltó jogszabályváltozás, hogy 2014. januártól a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást a munkáltató munkavállalóinak, a korábban is adható, közvetlenül lakásvásárláshoz, építéshez nyújtott vissza nem fizetendő kölcsön mellett.

Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, ha a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő:

• a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
• b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
• c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet

Az NGM rendelet 2014. 04. 04-től hatályos, és tartalmazza azokat a részletszabályokat, melyek lehetővé teszik a támogatások nyújtásának megindulását. A rendelet rögzíti, hogy a támogatás adómentességének feltételeit a munkáltatónak kell vizsgálni. A munkavállalónak a saját lakásával kapcsolatos körülményeket okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni a munkáltatója felé.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár által kiállított igazolás, másrészt a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják.

A magánszemély saját lakásának minősül az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír.

Az adómentes támogatáshoz szükséges dokumentumok

A munkáltató által beszerezni szükséges dokumentumok a támogatás felhasználásának céljától függően eltérőek, az alábbiak szerint:

Lakásvásárlásnál az érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat.

Lakásépítésnél, bővítésnél a jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.

Lakáskorszerűsítésnél a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.

Lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez a hitelszerződés szükséges, amelyben a munkavállaló adós vagy adóstárs, a támogatás összegének felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, pl. folyószámla-kivonat, amely a folyósítás évére vonatkozhat.

A méltányolható lakásigény vizsgálata

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

A támogatás adómentességi mértékének vizsgálata

A támogatás összegének és a vételárnak, illetve az építési költségnek maximum 30 százalékos arányának vizsgálata is fontos, amit a lakásvásárlás és lakáscélú célú hitel esetén az érvényes szerződéssel, lakásépítés, bővítés, korszerűsítés és ilyen célú hitel esetén az összeg felhasználását is igazoló okiratokkal vagy a költségvetéssel kell igazolni. Hiteltörlesztés vagy hitel visszafizetés támogatása esetén a hitelszerződés is elfogadható, amennyiben az tartalmazza a vételárra vagy építési költségre vonatkozó adatot.

Hová utalható a munkáltatói támogatás?

A munkáltató a támogatás összegét
– a munkavállalónak a hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára,
– vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitel elszámolási számlájára utalhatja.

A munkáltatónak nyilatkoznia kell a hitelintézet felé az átutalt összeg céljáról, vagyis arról, hogy munkáltatói lakáscélú támogatás az átutalás célja. Ezen kívül a támogatásban részesülők nevéről és adóazonosítójáról is nyilatkozni kell.

A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstári igazolást állít ki a munkáltató részére támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-ig.

Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának a számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató az adatait a hitelintézet részére átadja.  A magánszemély a nyilatkozatában

• a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját,
• b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy
• c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját

jelölheti meg.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A hitelintézet, illetve a kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a korábbiak szerint továbbra is fennáll a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé.

Szankciók az adómentességet igazoló dokumentumok hiánya esetén

Ha az előírt határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, dokumentumokkal, nyilatkozatokkal, a támogatás 20 százalékkal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme lesz. A jövedelem megszerzésének időpontja folyósítás évét követő év május 31-e.

Ha a munkáltató az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit nem tudja a szükséges dokumentumokkal igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan meg kell fizetni mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak. Így a munkáltatónak érdemes a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni az adómentes támogatás előírt feltételeinek vizsgálata és dokumentálása terén.

Forrás: www.munkajog.hu