ÚTMUTATÓ

a 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból

érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez

A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22‐én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak.

Az   Útmutató   kiadásának   célja,   hogy   szakmai   segítséget   nyújtson   a   Rendeletben   foglaltak

értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben adó‐ és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók  2011.  évi  nettó  nominális  bérének  megőrzéséhez,  a  bruttó  bérek  ezt  szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez.

Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1‐jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft‐ra. Az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg  kell  emelni.  Az  új  kötelező  bérminimumokra  történő  ráállás  azonban  az  érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez.

Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. §‐ában foglaltak szerint 2012. január 1‐jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény 202. §‐a szerint szintén 2012. január 1‐jétől 1%‐ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012‐ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Minden más munkáltató – ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni

vállalkozásokat  és  a  non‐profit  szervezeteket  ‐  a  munkavállalók  bruttó  bérének  a  Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012‐ben.

A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget.

a)  Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénynek a 2011. évi CLVI. törvény 446.§‐ával történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdését egy új c) ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak rendeletben történő meghatározására. Az adó‐ és járulékváltozások 2012. évi konkrét mértékeinek   ismeretében   az   ellentételezés   valójában   a   bruttó   300 000   Ft‐nál alacsonyabb, a bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012‐ben.

A 2011. évi XCIX. törvény 6. §‐a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak 2‐3. §‐ában meghatározott) elvárt béremelést. Emellett a  törvény lehetőséget ad  arra,  hogy  a  béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó előírásokat a Rendelet 4. §‐a tartalmazza.

b) A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról  szóló  2011.  évi  CLVI.  törvény  460.  §‐ának  (1)  bekezdése  szerint  a folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt

érvényesíthetnek  a  foglalkoztatók  (munkáltatók).  A  460.  §  (6)  bekezdése  szerinti

számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó)

költségének levonása válik lehetővé.

Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés feltételeiben azonban három eltérés van:

‐        Az   adókedvezmény   akkor   vehető   igénybe,   ha   valamennyi   folyamatosan

foglalkoztatott  tekintetében  a  Rendelet  szerinti  ‐  annak  2‐3.  §‐ában meghatározott ‐ elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés.

‐        Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak

esetében teljes mértékben a Rendelet 2‐3. §‐ában foglaltak szerint valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével – valósítja meg a munkáltató.

‐        Az  adókedvezmény  igénybevételénél  a  folyamatos  foglalkoztatás  fogalmába

beletartoznak a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszak bármely

napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban  2012‐ben.  Az  elvárt  béremelést  tehát  ebben  a  szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november

1‐je és december 1‐je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval

munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával az elvárt béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §‐ának (1) és (2) bekezdése  tartalmazza.  Közös  azonban  a  személyi  hatályt  illetően,  hogy  a Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is.

A jelzett három eltérés kivételével minden más vonatkozásban a Rendeletben foglaltak azonosan

értelmezendők a 2011. évi XCIX. törvény és a 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának alkalmazása tekintetében.

Az elvárt béremelések és a kompenzációs rendszer alapelvei

Kompenzációs célú adókedvezményre jogosult az a munkáltató, aki a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta. Az elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen.

Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb

5%‐kal nőjenek.

Amennyiben a vállalkozás a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012‐ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011‐ben, a november

1‐jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012‐ben (adóörvény 460. §

(3). Utóbbi esetben az adott munkavállaló kapcsán végre kell hajtani az elvárt béremelést az adókedvezmény igénybevételéhez.

2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehatott elvárt béremelés esetén – ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott hónapokra  vonatkozóan  ‐  a  kompenzáció  visszamenőlegeses  is  érvényesíthető  (2001.  évi  CLVI. törvény 460. § (2) bekezdés).

Kik igényelhetik a kompenzációt?

A kedvezményt a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények  kivételével  minden  munkáltató  igényelheti,  aki  valamennyi  folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója számára (beleértve a belföldi kapcsolt vállalkozástól a munkáltató

állományában került munkavállalót is) a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést kizárólag a bérek növelésével biztosította.

A kompenzáció összege

A kompenzáció összege 2012‐ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra: X * 0,215,         ha X <= 75 000

16 125 – ([X‐75 000] * 0,14),                         ha X > 75 000, ahol X az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege.

A kedvezmény alapja a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabér, melyet a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

A  fenti  képlet  biztosítja, hogy  amennyiben a  munkavállaló nettó  jövedelmét szinten  tartotta, a munkáltató költségei csupán 5%‐kal nőjenek.

Mely    munkavállalók    esetében    szükséges    végrehajtani    a    béremelést    a    kompenzáció

igénybevételéhez?

A béremeléseket a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók esetében szükséges végrehajtani. Folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak minősül az olyan munkavállaló, aki

a)   2011‐ben a  2011. november 1‐jén  kezdődő időszak bármely napján az  adókedvezményt

érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt);

b)   2011‐ben a  2011. november 1‐jén  kezdődő időszak bármely napján az  adókedvezményt

érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával – akár csak egyetlen napig – munkaviszonyban

állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt).

Az elvárt béremelés viszonyítási alapja (2011. évi rendszeres bér és referencia időszak)

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét (összegét) és ehhez a

2011. évi viszonyítási alapot mindkét hivatkozott törvény (az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény, illetve az egyes  adótörvények  és  azzal  összefüggő  egyéb  törvények  módosításáról  szóló  2011.  évi  CLVI. törvény) végrehajtása céljából az érintett ‐ havi 216.806 Ft alatt kereső munkavállalókra – személyenként külön‐külön szükséges meghatározni. Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza.

A Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a Rendeletben együtt: rendszeres

bér)   egész  havi   átlagát  kell   érteni.  A   Rendelet  2.   §   (5)   bekezdése  rögzíti  továbbá,  hogy teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő.

Az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011 évi rendszeres bér meghatározásának szabályai:

1.   Ha a munkavállaló a referencia időszakban (lásd később) a személyi alapbéren kívül nem részesült rendszeres bérpótlékban, és/vagy teljesítménybérben, akkor a munkavállaló 2011.

évi egész havi munkabére azonos a személyi alapbérével. Ha a személyi alapbér órabérben került megállapításra, akkor 174‐gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével történő   szorzással   kell   meghatározni   a   havi   személyi   alapbért,   illetve   munkabért. Ez gyakorlatilag minden munkavállalónál egyetlen személyi alapbér adat, amivel a munkáltatónak a továbbiakban számolnia kell. Kivétel képez, ha valaki 2011. október 31‐ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és ezt követően a személyi alapbére még 2011‐ben megváltozott. Ebben az esetben a különböző (tehát nem egyetlen) személyi alapbérrel díjazott időszakoknak a munkavállaló munkarendje szerinti munkanapjaival súlyozott átlagaként kell meghatározni a 2011. évi személyi alapbért/rendszeres bért (Rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja).

2.   Ha   a   munkavállaló   a   referencia   időszakban   a   személyi   alapbéren   kívül   rendszeres

bérpótlékban is részesült, akkor a 2011. évi rendszeres bér személyi alapbér részét az 1. pont szerint kell meghatározni. A rendszeres pótlékok pedig azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. § (2) bekezdés). A túlórapótlék tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen. A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve a Munka Törvénykönyve 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. A havi rendszeres bér egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok összegével.

3.   Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbérként a százszázalékos teljesítménynek

megfelelő   teljesítménybér   veendő   figyelembe.   A   jellemző   teljesítménybéres   formák esetében ez a következőket jelenti:

a)  Ha a teljes összegű személyi alapbéren nyugvó teljesítménybéres bérformában a munkavállaló százszázalékos teljesítmény esetén a személyi alapbérét kapja meg teljesítménybérként, akkor a rendszeres bér személyi alapbér része azonos az 1. pont szerinti személyi alapbérrel.

b)   A személyi alapbérrel, illetve kisebb összegű fix bérrel kombinált teljesítménybéres

bérformában a bérezési forma fix része és a százszázalékos teljesítményhez kapcsolódó teljesítménybér rész együttes összege képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét. Ennek az egész referencia időszakra vonatkozó egész havi átlagát a 2. pontban a pótlékokra leírtakkal azonos módon kell meghatározni.

c) Nem a munkavállaló bérén, hanem az elvégzendő munka bérezésén nyugvó teljesítménybéres bérformában a referencia időszakban szászázalékos teljesítés esetén járó teljesítménybért kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

d)   Jutalékos  bérformák  esetén  a  százszázalékos  teljesítés  nem  értelmezhető,  ezért ebben az esetben a bérforma időbér része (ha van ilyen) és a referencia időszakban ténylegesen kifizetett jutalék együttes összegét kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

A fent leírt számítások során tehát a munkavállaló számára biztosított 2011. évi munkabér kifizetések közül nem kell (nem lehet) figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat, a jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj stb. munkabér kifizetéséket.

A számításokat a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.

A Rendelet megfogalmazásában a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér az olyan teljes havi vagy egész hónapra átszámított bért jelenti tehát, amit a munkavállaló a teljes hónapban végzett munka alapján 2011. év átlagában a referencia időszakban  rendszeresen megkapott vagy törthónap esetén megkapott volna. Ez a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér a Rendelet melléklete alkalmazása során mint 2011. évi munkabér veendő figyelembe.

A munkából tartósan távol lévő munkavállalók 2011. évi személyi alapbérét a Rendelet 2. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni kell.

Referencia‐időszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31‐i, illetve a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével. Ennek jellemző példái:

•    Akinek 2011. január 1‐jét követően nem változott a személyi alapbére, annak a 2011. teljes

év béradatait kell figyelembe venni.

•    Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a november‐ december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni.

•    Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én – több alkalommal változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a  november‐december havi  munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni.

•    Aki 2011. év  közben létesített  az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és  2011‐ben nem változott a személyi alapbére, annak az évközi belépési időponttól számított időszak béradatait kell figyelembe venni.

•    Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben még év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére, annak a legutolsó

évközi  változás  időpontjától  2011.  december  31‐ig  (vagy  a  november‐december  havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni.

A főszabály mellett a 2011. október 31‐ei időpontot követően történt változások tekintetében két szabályt tartalmaz a Rendelet 2. §‐ának (2) bekezdése:

•    Akinek a munkaviszonya 2011. október 31‐én fennállt, és 2011. október 31‐ét követően megváltozott  a  személyi  alapbére,  annak  e  változás  időpontja  előtti  időszakra  kell  a főszabályt alkalmazni, és a 2011. október 31‐ét követő bérváltozás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni.

•    Aki 2011. október 31‐ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, a belépés időpontjától számított teljes 2011. évi időszak béradatait kell figyelembe venni, akkor is, ha közben a személyi alapbér még 2011‐ben megváltozott.

A fentiek alapján az elvárt béremelés vonatkozik arra a munkavállalóra is, akinek a munkaviszonya

2011. november 1‐jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, és 2012‐ben a munkáltatóval (a kompenzáció igénybevétele szempontjából ideértve a belföldi kapcsolt vállalkozást is) 2012‐ben újra munkaviszonyt létesített.

Az elvárt béremelés

A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek. A 2. § (5) bekezdésére is figyelemmel ez azt jelenti, hogy

•    időbér  esetén  valóban  a  2011.  évi  személyi  alapbér  emelését  szükséges  a  3.  §  (1)‐(2)

bekezdésben foglaltak szerint végrehajtani,

•    teljesítménybér esetén  (ideértve  az  időbérrel  –  fix  bérrel  ‐  kombinált  teljesítménybéres formákat) valójában a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.

Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér (teljesítménybér) emelése mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a Rendelet:

•    A 3. § (2) bekezdése szerint a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét, ami a személyi alapbértől függő pótlékok növekedését is maga után vonja.

•    A  3.  §  (3)  bekezdése egyszerűbb megoldásként –  az  adminisztrációs teher  csökkentését célozva ‐ a munkáltató számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszeres bérpótlékok fizetése esetén is a 2011. évi személyi alapbér alapján – a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelmen kívül hagyásával ‐ állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést. Ez az egyszerűsített eljárás alkalmazható a teljesítménybéres bérformában dolgozóknál is a teljesítménybér emelésével, abban az esetben, ha a teljesítménybér mellett rendszeres bérpótlék fizetésére is sor került 2011‐ben.

Tolerancia

Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan az adótörvény

464/A. és 464./B §‐ai1 a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, amennyiben

•    az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább

90%‐ában teljes mértékben teljesítette, és

•    az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott                  hóban    folyamatosan    foglalkoztatottnak    minősülő    valamennyi    munkavállaló létszámának és 300 Ft‐nak a szorzatát, és

•    amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott  határozat  jogerőre  emelkedéséig bizonyítja,  hogy  az  elvárt  béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%‐ának megfelelő, de legalább 100.000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta (Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (20d) bekezdése).

*‐*‐*‐*

Példák az elvárt bérnövekedés teljesítésére

Személyialapbérbérpótléknélkül

Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011.

évi személyi alapbér 26%‐os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek (ami ebben az esetben megegyezik a 2011. évi munkabérrel) megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében (3. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés).

1.  számú  példa:  A  2011.  évi  személyi  alapbér  40.000  Ft/hó  (részmunkaidő).  Elvárt  emelés:

40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.

2. számú példa: 2011. évi személyi alapbér 120.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 115.801 – 121.700 bérsávban: 12.600 Ft/hó. Tehát 132.600 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.

3.  számú  példa:  A  2011.  évi  személyi  alapbér  78.000  Ft/hó.  Elvárt  emelés  a  74.401–80.300 bérsávban: 14.700 Ft/hó. Tehát 92.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. Ez esetben azonban valójában a személyi alapbért a minimálbér új összegére, 93.000

Ft/hó   összegre   kell   emelni,   mégpedig   2012.   január   1‐jétől,   ha   a   példa   teljes   munkaidős

munkavállalóra vonatkozik.

1  Megállapította a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

121. §‐a

4. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 85.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 80.301 – 86.200 bérsávban: 14.400 Ft/hó. Tehát 99.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. E példában így nem elég a teljes munkaidős munkavállaló esetében a minimálbér 2012.

évi    93.000    Ft‐os    összegére    felemelni    a    teljes    személyi   alapbért    az    elvárt    béremelés

megvalósulásához.

Személyialapbér+rendszeresbérpótlékok

A Rendelet szerint ebben az esetben a személyi alapbér növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel az alapbér növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik.

Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi alapbér  26%‐os  növelésével  –  a  személyi  alapbérre  vetülő  bérpótlékok  emelkedésével együtt  ‐ valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi alapbér‐emelést.

Ez esetben a munkáltató azonban választhatja az 3. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését: a Melléklet  2.  pontja  szerinti  táblázat  2011.  évi  személyi  alapbérnek  megfelelő  sorában  szereplő

összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében.

Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak.

5.   számú   példa:   2011.   évi   rendszeres   bér   50.000   Ft/hó,   személyi   alapbér   45.000   Ft/hó (részmunkaidő). Személyi alapbér emelés: 45.000*0,26 = 11.700. Tehát 56.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, annak figyelembevételével, hogy bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

6.   számú   példa:   2011.   évi   rendszeres   bér   65.000   Ft/hó,   személyi   alapbér   58.000   Ft/hó (részmunkaidő). A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A 65.000 Ft/hó rendszeres bér  szintjén a  Melléklet 2.  pontja táblázata alapján elvárt munkabér‐emelés: 15.300

Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 15.300*0,892 = 13.648 Ft/hó növelésével, tehát 71.648 Ft/hó

2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

7. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 85.000 Ft/hó, személyi alapbér 78.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 78.000/85.000=0,918. A 85.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 14.400 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 14.400*0,918 = 13.219 Ft/hó növelésével, tehát 91.219 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel

érhető el. Mivel a minimálbér szabály alapján teljes munkaidő esetén a személyi alapbér nem lehet

kevesebb havi 93.000 Ft‐nál, valójában a személyi alapbért az elvárt munkabéremeléshez szükségesnél nagyobb mértékben, az új minimálbérre meg kell emelni. A bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

8. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 10.000*0,929 = 9.290 Ft/hó növelésével, tehát 172.290 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel

érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

9. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 218.300 Ft/hó, személyi alapbér 200.000 Ft/hó. Mivel a

2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a személyi alapbér nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni.

Teljesítménybérbérpótléknélkül

Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés).

Ha  a  2011.  évi  teljesítménybér  (személyi  alapbér)  mértéke  nem  haladja  meg  az  59.600  Ft/hó

összeget, akkor a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%‐os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi alapbér‐emelést.

A következőkben a hivatkozások az 5‐6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek.

3a)pont:Százszázalékosteljesítéseseténaszemélyialapbérjár

Az  ide  vonatkozó  példák  megegyeznek  a  fenti  1‐4.  számú  példákkal,  mert  a  személyi  alapbér megfelelő emelése biztosítja a százszázalékos teljesítéshez tartozó teljesítménybért.

3b)pont:Százszázalékosteljesítéseseténfixbér+teljesítménybérjár

10. számú példa: 2011. évi fix bér: 60.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát 75.000 Ft/hó (részmunkaidő), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 14.700 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés).

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 74.700

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Alternatív megoldásként a fix bért változatlanul is hagyhatja, és a teljesítménybér részt emeli fel 29.700 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy az emelések együtt kiadják a 14.700 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér rész arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a

14.700 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 60.000/75.000*14.700 = 11.760

Ft/hó.   A   teljesítménybér   rész   15.000/75.000*14.700  =   2.940   Ft/hó   növekményével   együtt megvalósul a 14.700 Ft/hó rendszeres bér növekmény.

11. számú példa: 2011. évi fix bér: 70.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát 105.000 Ft/hó (a minimálbér alatti fix bér ellenére a teljesítménybér miatt a példa vonatkozhat teljes munkaidősre), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés:

13.200 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet

eleget (3. § (5) bekezdés).

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 83.200

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel 48.200 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 13.200 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a

13.200 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 70.000/105.000*13.200 = 8.800

Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/105.000*13.200 = 4.400 Ft/hó növekményével együtt megvalósul a 13.200 Ft/hó rendszeres bér növekmény.

12. számú példa: 2011. évi fix bér: 190.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) tehát 225.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a bérforma fix része nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a teljesítménybér‐tényezőket nem szükséges módosítani.

3c)pont:Százszázalékosteljesítéseseténazelvégzettmunkabérejár

13. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 57.000 F/hó (részmunkaidő). A Melléklet 1. pontja alapján az elvárt munkabéremelés 57.000*0,26 = 14.820 Ft. Azonos százszázalékos 2012. évi teljesítmény esetén a teljesítménybérnek el kell érnie a 71.820 Ft/hó összeget. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés).  Ezt

úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 26%‐kal megnöveli.

14. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 94.000 Ft/hó. A munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik. A munkakör ellátása középfokú képesítést igényel. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 13.800 Ft/hó. Ez havi 107.800 Ft/hó teljesítménybért biztosítana százszázalékos teljesítmény mellett. Ez azonban nem éri el a garantált bérminimum 2012. évi 108.000

Ft/hó kötelező összegét, amihez 14.000 Ft/hó emelés szükséges.   A garantált bérminimumot úgy

biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 14.000/94.000 =

14,9%‐kal ‐ mégpedig 2012. január 1‐jétől ‐ megnöveli.

15. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 180.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt  munkabéremelés:  9.500  Ft/hó.  A  munkáltató  az  elvárt  béremelésnek  a  teljesítménybér

tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). ).  Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.500/180.000 = 5,3%‐kal megnöveli.

3d)pont:Jutalékosbérformafixbérrelkombinálva

16. számú példa: 2011. évi fix bérrel kombinált jutalék (a Rendelet alkalmazásában egyúttal a példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó, amelyből a fix bér 100.000 Ft/hó. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt béremelés 12.600 Ft/hó.

A munkáltató az elvárt béremelésnek úgy tehet eleget, hogy egyrészt 100.000/120.00*12.600 =

10.500 Ft/hó összeggel megemeli a fix bért, így a megemelt fix bér 110.500.‐ Ft/hó. Másrészt a jutalék arányosan növekvő összegét a teljesítmény‐tényezők módosításával határozza meg a munkáltató.

3d)pont:Tisztajutalékosbérforma

17. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 12.600 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés).   Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a forgalomarányos jutalékot növeli 12.600/120.000 = 10,5%‐kal.

A munkavállalónak a bérforma részét nem képező ‐ munkaszerződés szerinti ‐ személyi alapbérét a jutalék növelésének arányában indokolt emelni.

18. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 250.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805

Ft/hó összegű felső határt, a teljesítménybért nem szükséges emelni.

Teljesítménybér+rendszeresbérpótlékok

A Rendelet szerint ebben az esetben a teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel a teljesítménybér (személyi alapbér) növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik.

Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés).

Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%‐os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt ‐ valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdéses szerinti módon kell meghatározni a szükséges teljesítménybér (személyi alapbér) emelést. Ez esetben a munkáltató választhatja az 3. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a

teljesítménybér (személyi alapbér) növelését. Az egyszerűsített megoldás választása esetén a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi százszázalékos teljesítménybérnek megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi teljesítménybért.

Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak.

A következőkben a hivatkozások az 5‐6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek.

3a)pont:Százszázalékosteljesítéseseténaszemélyialapbérjár

19. számú példa: A 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés: 40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén  valósul  meg  az  elvárt  béremelés,  mivel  a  bérpótlékok  a  személyi  alapbér  növekedés arányában emelkednek.

20. számú példa: 2011. évi rendszeres bér: 131.233 Ft, személyi alapbér 120.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 120.000/131.233 = 0,914. A 131.233 Ft/hó rendszeres bér szintjén a  Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.900 Ft. Ez a 2011. évi személyi alapbér 11.900*0,914 = 10.877 Ft/hó növelésével, tehát 130.877 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel

érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

3b)pont:Százszázalékosteljesítéseseténfixbér+teljesítménybérjár

21. számú példa: 2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres bérpótlék: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát

135.000 Ft,  rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér)

/rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9.   A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó. Ez a teljesítménybér 11.000*0,9 = 9.900 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a teljesítménybér 9.900 Ft/hó

összegű növekedését.

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 109.900

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel 44.900 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 9.900 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekményével együtt megvalósuljon a

9.900 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér rész növelése: 100.000/135.000*9.900 =

7.333 Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*9.900 = 2.567 Ft/hó növekményével együtt megvalósul a 9.900 Ft/hó teljesítménybér növekmény.

3c)pont:Százszázalékosteljesítéseseténazelvégzettmunkabérejár

22. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) 150.000 Ft/hó, rendszeres bérpótlék 13.000 Ft/hó, a rendszeres bér tehát 163.000 Ft/hó. A

2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 150.000/163.000 = 0,92.  A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.500 Ft/hó. Ez a teljesítménybér 10.500*0,92 = 9.660 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér növelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3.  §  (5)  bekezdés).    Ez  úgy  biztosíthatja  a  munkáltató,  hogy  a  munka  (munkák)  bértételét,  a normaidő bérét 9.660/150.000 = 6,4%‐kal megnöveli.

3d)pont:Jutalékosbérformafixbérrelkombinálva

Az ide vonatkozó példa megegyezik a 21. számú példával, azzal a ‐ számításokat nem befolyásoló –

eltéréssel, hogy a 2011. évi százszázalékos teljesítménybér helyett a 2011. évi jutalék havi átlagos

összegét kell figyelembe venni.

3d)pont:Tisztajutalékosbérforma

Tiszta jutalékos bérforma esetén bérpótlék fizetése nem jellemző.

Bérenkívülijuttatásoknövekményénekfigyelembevétele

A kompenzáció igénylésének feltételétől eltérően az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény alkalmazása szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés

25%‐át (Rendelet 4. §‐a).

23. számú példa (a 8. számú példa béradatainak figyelembevételével)

2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó.

A munkavállaló 2011. évben 200.000 Ft, tehát 16.667 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült.

2012‐re  220.000  Ft,  tehát  18.333  Ft/hó  nettó  béren  kívüli  juttatásra  szerzett  jogosultságot.  A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény

130,94%‐aként  kell  meghatározni.  Ez   (18.333‐16.667)*1,3094  =   2.181  Ft/hó.  A   2.181  Ft/hó növekmény kisebb a 10.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%‐ánál, azaz 2.500 Ft/hó összegnél. Ezért a teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami

így 10.000 ‐2.181 = 7.819 Ft/hó összegre csökken.

A  példában  a  2011.  évi  személyi  alapbér/rendszeres  bér:  163.000/175.528=0,929.  Az  elvárt béremelés bér része a 2011. évi személyi alapbér 7.819*0,929 = 7.264 Ft/hó növelésével, tehát

170.264 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

24. számú példa (a 21. számú példa béradatainak figyelembevételével)

2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres bérpótlék: 15.000

Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát 135.000 Ft, rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó.

A munkavállaló 2011. évben 120.000 Ft, tehát 10.000 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült.

2012‐re  150.000  Ft,  tehát  12.500  Ft/hó  nettó  béren  kívüli  juttatásra  szerzett  jogosultságot.  A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény

130,94%‐aként kell meghatározni. Ez (12.500‐10.000)*1,3094 = 3.274 Ft/hó. A 3.274 Ft/hó nagyobb a

11.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%‐ánál, tehát 2.750 Ft/hó összegnél. Ezért nem a teljes növekménnyel, hanem 2.750 Ft/hó összeggel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így 11.000–2.750 = 8.250 Ft/hó összegre csökken.

A példában a 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. Az elvárt béremelés bér része a teljesítménybér 8.250*0,9 = 7.425 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a 7.425 Ft/hó növekedést.

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 107.425

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és a teljesítménybér részt emeli fel 42.425 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 7.425 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a

7.425 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 100.000/135.000*7.425 = 5.500

Ft/hó.   A   teljesítménybér   rész   35.000/135.000*7.425  =   1.925   Ft/hó   növekményével   együtt megvalósul a 7.425 Ft/hó teljesítménybér növekmény.

Munkaidő változás kezelése

A Rendelet 2. § (6) bekezdése a 2011. évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje 2011. október 31‐ét követően megváltozik.

25. számú példa (a 2. számú példa alapulvételével, tehát nincs rendszeres bérpótlék és nincs teljesítménybér)

2011. évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett 120.000 Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 12 600 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 6 órára csökken, az elvárt béremelés számítása a következő: A 6 órára átszámított

2011. évi személyi alapbér: 120.000/8*6=90.000 Ft/hó. 90.000 Ft/hó személyi alapbér (a példában egyúttal rendszeres bér) esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 14.100 Ft/hó. Ezért a munkavállaló 6 órára biztosított 2012. évi 104.100 Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt béremelés.

26. számú példa (a 6. számú példa alapulvételével, tehát van rendszeres bérpótlék, de nincs teljesítménybér)

2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó 4 órás részmunkaidő esetén. A

2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A részmunkaidő változatlansága esetén a 65.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabér‐emelés: 15.300 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 8 órára emelkedik, az elvárt béremelés számítása a következő: A 8 órára átszámított

2011. évi rendszeres bér 65.000/4*8=130.000 Ft/hó, amiből a személyi alapbér: 58.000/4*8=116.000

Ft/hó. 130.000 Ft/hó rendszeres bér esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 11.900

Ft/hó.  Ez a személyi alapbér 11.900*0,892 = 10.615 Ft/hó növelésével, tehát 126.615Ft/hó 8 órás

2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.