Adótörvények 2011

Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot.  A  parlament  a  törvény  sürgős  kihirdetését  kérte  a  köztársasági  elnöktől.

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát  a  külön  adózó  jövedelmek  (osztalék,  árfolyamnyereség,  kamatjövedelem,  ingatlan – átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék. Az alacsonyabb jövedelműek – a minimálbér alakulásától függően – szintén maradnak, a nem munkaviszonyosak, a gyerekesek és a tehetősebbek jobban járnak a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóval.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a, felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

A személyi jövedelem adó törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben. A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú “szóró ajándékot”.

A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.

Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra. A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az  osztalékadó  bevonásával  a  10  százalékos  adómérték  általános  jellegű  lesz  2013-től.

2011-től nyugdíjba vonulhatnak a nők

A kormány szerdán döntött arról, hogy nyugdíjba mehetnek 2011-től azok a nők, akiknek megvan a 40 év munkaviszonyuk. A 40 évbe beleszámítják a gyerekneveléssel töltött éveket is. A rendelkezés 2011-től érvényes. A  munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Sem a szakiskolai, sem felsőfokú képzési időt nem számítják bele a munkaviszonyba.

A kormányzati kommunikációs államtitkárság szerint ha az érintettek 75-100 százaléka él ezzel a lehetőséggel, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.

A Fidesz egyik választási ígérete volt, hogy a nők 40 év munkaviszony után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. A parlament hétfői ülésén egy MSZP-s képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére Soltész Miklós államtitkár azt válaszolta, hogy a költségvetésben már benne van a nők kedvezményes nyugdíjazásának lehetősége. Az államtitkár azt mondta, hogy a részleteket a nemzetgazdasági minisztérium dolgozza ki.

Az MSZP a bejelentés után üdvözölte a döntést, de azt javasolták a kormánynak, hogy a lehetőséget teremtsék meg a férfiak számára is.